Információk a csatornázásról

EU előírás a települések csatornázása

“A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén” című, 2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK irányelv az EU új víz-politikája érvényesítésének legfontosabb eszköze. Az előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot.

Magyarországon a települési szennyvizek közcsatornán történő elvezetése az 1990-es évek elejére jelentősen elmaradt a fejlett európai országokétól. Az ellátottság a bekötött lakások tekintetében alig haladta meg a 40 %-ot, az elvezetett szennyvizeknek pedig több mint a fele gyakorlatilag tisztítás nélkül került a befogadókba. Magyarországon a települési szennyvízelvezető rendszerek fejlesztése egyrészt a Csatlakozási Szerződésből eredő EU kötelezettség, másrészt munkahelyteremtő, infrastruktúra-fejlesztő, egyben a környezetminőség javulását előidéző beruházás, melyek megvalósítása növeli a lakosság komfortérzetét. 2004 és 2015 között az országban a szennyvízgyűjtő csatornahálózattal ellátott területen élő lakosok száma 68 %-ról 88-90 %-ra nő, és a gyűjtőhálózattal összegyűjtött szennyvizek teljes mennyisége legalább másodfokú biológiai tisztítást kap a befogadóba történő kibocsátás előtt.

Csatornázás a Dunakanyar-Pilis Kistérségben

A Dunakanyar-Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása (DPÖTKT) 2009 márciusában döntött a kistérségi csatornázási pályázat beadásáról EU-s források elnyerése céljából (KEOP 1.2.0. Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására). A csatornázási pályázathoz különböző okokból a kistérség 13 települése közül öt – Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Pócsmegyer és Szigetmonostor – csatlakozott. 2009 decemberében megalakult a Dunakanyari Csatornázási Társulás, mely az érintett önkormányzatokat, mint beruházókat képviseli a projekt megvalósításában.

Az önkormányzatok közreműködésével a csatornázásra kijelölt területeken – belterületi, lakóövezeti, ivóvízzel ellátott, épülettel rendelkező telkek – lévő ingatlanokon 2010 nyarán elkezdődött a lakossági szervezés, ugyanis a pályázat beadásához az érintett területek tulajdonosainak 66%-ának csatlakoznia kell.

Megkezdjük a Dunakanyari Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat szervezését – tájékoztató levél.

Település

Nettó támogatás (millió HUF)

Az érintett telkek száma (db)

Leányfalu

211,0

230

Pócsmegyer

1338,5

1410

Tahitótfalu

362,7

455

Szentendre

678,8

718

Szigetmonostor

945,1

1027

ÖSSZESEN

3536,2

3840

Csatlakozzon a szennyvízhálózat megépítéséhez, várjuk szándéknyilatkozatát! – pótszervezés tájékoztató levél.

A szervezés elsősorban a sok üdülőingatlan és a hibás adatbázisok miatt nehézkesen ment, többszöri pótszervezés után 2010 novemberében sikerült elérni az előírt kétharmados csatlakozási arányt, mely után 2010. november 24-én megalakult a pályázat lakossági önrészét biztosító Dunakanyari Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat.

Dunakanyari Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat Alapszabálya

A DCSVT 2010. november 24-i alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve

Az alakuló közgyűlésen résztvevők Szűr Tímeát (Szigetmonostor alpolgármestere) választották a Társulat elnökévé.

Tájékoztató a DCSVT megalakulásáról

A DCSVT-t a cégbíróság 2010. december 16-án bejegyezte, a KEOP – 1.2.0/B (Szennyvízelvezetés és tisztítás) pályázat benyújtásra került. 2011-ben többször ülésezett a DCSVT intézőbizottsága és a közgyűlési is több alkalommal összehívásra került. Időközben – 2011 áprilisában – a beruházó önkormányzatokat képviselő Dunakanyari Csatornázási Társulás (DCST) székhelye Pócsmegyer lett, elnökévé pedig Németh Miklóst (Pócsmegyer polgármestere) választották. A pályázat sokat csúszott, a pályázat sikeréről az érintett önkormányzatokat 2011 októberében értesítették.

További információk a híreink közt!